Olyan élményben volt részem, amire nem számítottam! Sűrűre sikerült az idei versenynaptáram, ezt már év elején mindenki megjegyezte.

És bevallom nem így volt tervben a P85, hogy egy héttel előtte teljesítem a Kört. De a terv, az terv! A héten bringával próbáltam regenerálódni a börzsönyi kaland után. A boka és a térd fájdalmak megszűntek, igaz a hétfői pestre menetelnél a vádlimba beálló görcsöt még szerdán is éreztem.

Szombaton korán keltem, indulás előtt még meg akartam nézni Nyakas Gábor indulását a Körön. 4:22-kor elindult. Összepakoltam a cuccaimat és lementem a vonathoz. Úgy voltam vele, majd a rajthelyen reggelizek. Mit mondjak nem volt éppen jó idő! Hideg és köd! Amíg a hévre vártam, egyre több hasonló emberkét véltem felfedezni a megállóban. Csillaghegyre érve, a megállótól nem volt nehéz a rajtot megtalálni.

A terepfutásban mindig van kiszámíthatatlanság... Aki közelebbről ismer, családtag, barát, munkatárs, sporttárs, az tudja min mentem át az elmúlt két hónapban. A Kör első sikertelen próbálkozása után, sokan napokig nem is mertek rákérdezni a dolgokra.

" Mi történt? Hogy volt? Sérülés? Eléhezés? Időjárás?" Egyik sem!

 A city Trail futás egy remek kezdeményezés. Kiváló szervezés volt, mindenkinek ajánlom! Aki terepre még nem merészkedett ki, annak jó átmenet az utcai futóversenyek és a terepfutások közt.

A terepfutók pedig gyorsulhatnak rajta, hisz valamivel kisebb figyelmet igényel, köszönhetően az aszfaltos szakaszoknak, szint és kanyarok viszont bőven vannak benne.

Halihó Cross To Save!

Csütörtökön utaztam egy sporttársammal Poór Brigivel Csehországba ahol az XTERRA futam egyik állomására érkeztünk Prachatice-be amely szűk 500 km Budapestről. Délután 3-kor megérkeztünk. Ez a nap ennyi utazás és ülés után az átmozgató futásé volt.

Kimentünk a futópályára amely egy 5km-es elég sok szinttel tarkított része volt a versenynek. Mikor innen visszaértünk én még meglátogattam a sportcentrumot amely a szállásunk szomszédságában volt és erre a kis átmozgatásra még futottam egy 10x100-as repülőket. Természetesen óvatosan odafigyelve. Megmondom őszintén ennyi utazás után nagyon jól esett.

Helló Sporikák!

Mint már írtam az előzőekben, hogy a csapattól nyertem egy lehetőséget vagyis egy indulási jogot az IRONMAN 70.3 Budapest futamára ami természetesen nem ingyen van, mert ugyebár semmi nincs ingyen. Ennek a lehetőségnek az ára nem más mint beszámolnom az elkövetkező 6 hét felkészülésemről az adott eseményre. 

A felkészülés ezen szakaszának az első állomása nem más volt mint a Balaton átúszása. Nem vagyok egy vízi ragadozó de mindent elkövettem, hogy ne a Balaton homokos alján végezzem hanem ha már átkompoztam a sporikkal (Rikker Marika, Flier Lajos, Szetei Márton) Révfülöpre akkor érjek vissza Balatonboglárra természetesen a víz felszínéhez minél közelebb.

 Azaz mit tud egy hamisított Speed Cross?

Régóta mondogattam magamnak, hogy kéne már egy pár új cipő, mert már nincs bütyök az elülső részén. Salomon Speedcross-ról van szó. Már hosszú évek óta futok terepen, és nem tartottam magam elkötelezett cipőfelhasználónak. A praktikum volt a lényeg, így nem kevés nevesincs cipőm volt, amik szintén jól működtek. De amióta először láttam SpeedCross modellt, azóta nem szívesen képzelek el mást a lábamon. Márka hű letten ezen a területen.

Megérkeztünk Sisimiut-ba. 3 nap alatt legyűrtük a 160km-t. Teljesen el voltunk zárva a külvilágtól, se térerő nem volt a táborban, se internet. Talán ennek is volt köszönhető, hogy mindenki összegyűlt esténként a közös sátorban és  beszélgettünk, iszogattunk. Játszottunk.

 Nagyon jó hangulatban telt ez a három nap. A kezdet nagyon nehéz volt, hóviharban rajtoltunk és az első 30km-en szinte végig küzdöttünk az elemekkel, az erős széllel, a szűzhóval és a rossz látási viszonyokkal. Ez nem egy átlagos sífutóverseny, itt van amikor egy-egy szakasz 3-4km-en keresztül emelkedik megállás nélkül. Ugyanilyen lejtők Is vannak teletűzdelve izgalmas kanyarokkal.