A terepfutásban mindig van kiszámíthatatlanság... Aki közelebbről ismer, családtag, barát, munkatárs, sporttárs, az tudja min mentem át az elmúlt két hónapban. A Kör első sikertelen próbálkozása után, sokan napokig nem is mertek rákérdezni a dolgokra.

" Mi történt? Hogy volt? Sérülés? Eléhezés? Időjárás?" Egyik sem!

 A city Trail futás egy remek kezdeményezés. Kiváló szervezés volt, mindenkinek ajánlom! Aki terepre még nem merészkedett ki, annak jó átmenet az utcai futóversenyek és a terepfutások közt.

A terepfutók pedig gyorsulhatnak rajta, hisz valamivel kisebb figyelmet igényel, köszönhetően az aszfaltos szakaszoknak, szint és kanyarok viszont bőven vannak benne.

Halihó Cross To Save!

Csütörtökön utaztam egy sporttársammal Poór Brigivel Csehországba ahol az XTERRA futam egyik állomására érkeztünk Prachatice-be amely szűk 500 km Budapestről. Délután 3-kor megérkeztünk. Ez a nap ennyi utazás és ülés után az átmozgató futásé volt.

Kimentünk a futópályára amely egy 5km-es elég sok szinttel tarkított része volt a versenynek. Mikor innen visszaértünk én még meglátogattam a sportcentrumot amely a szállásunk szomszédságában volt és erre a kis átmozgatásra még futottam egy 10x100-as repülőket. Természetesen óvatosan odafigyelve. Megmondom őszintén ennyi utazás után nagyon jól esett.

Helló Sporikák!

Mint már írtam az előzőekben, hogy a csapattól nyertem egy lehetőséget vagyis egy indulási jogot az IRONMAN 70.3 Budapest futamára ami természetesen nem ingyen van, mert ugyebár semmi nincs ingyen. Ennek a lehetőségnek az ára nem más mint beszámolnom az elkövetkező 6 hét felkészülésemről az adott eseményre. 

A felkészülés ezen szakaszának az első állomása nem más volt mint a Balaton átúszása. Nem vagyok egy vízi ragadozó de mindent elkövettem, hogy ne a Balaton homokos alján végezzem hanem ha már átkompoztam a sporikkal (Rikker Marika, Flier Lajos, Szetei Márton) Révfülöpre akkor érjek vissza Balatonboglárra természetesen a víz felszínéhez minél közelebb.