phone 

Hungary (+36)

70.70.84.474

X2S alapszabály, cross, to, save, triatlonA Triatlon a Természetért Tereptriatlon Sportegyesület 2006 május 4.-én elfogadott alapszabálya.

TRIATLON A TERMÉSZETÉRT Tereptriatlon Sportegyesület

 

Alapszabálya

 

I.

Általános rendelkezések:

 

 

A szervezet neve: TRIATLON A TERMÉSZETÉRT Tereptriatlon Sportegyesület

 

A szervezet rövidített neve: TRIATLON A TERMÉSZETÉRT S.E.

 

A szervezet angol nyelvû neve: CROSS TO SAVE S.E.

 

A szervezet székhelye: 1147 Budapest, Szuglói Körvasút sor 175.

 

Jogállása: közhasznú szervezet

 

Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.                   

 

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

 

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. A szervezet befektetési tevékenységet a közgyûlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

 

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

II.

Az egyesület célja és tevékenysége:

Budapest, Pest megye és környéke triatlon-sportéletének fejlesztése, az ifjúsági és gyermek triatlonsport támogatása, triatlon utánpótlás nevelés, triatlon versenyek szervezése. E cél érdekében sporttáborokat, oktató tréningeket, a sportokat és különösen a triatlon és egyéb az úszó, futó és biciklissportokat népszerûsítõ rendezvényeket szervez.

E célokat közhasznú tevékenységként, ezen igény kielégítését, a nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi.

 

Az egyesület a közhasznú szervezetekrõl szóló l997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 14. pontjában szereplõ - a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével folytatott - sport közhasznú tevékenységeket végzi.

 

 

III.

Az egyesület tagsága

 

Az egyesületnek tagja lehet minden természetes személy, aki az egyesület céljaival és alapszabályával egyet ért és azt elfogadja.                                                                              

 

A belépési szándékot a belépési nyilatkozat kitöltésével kell kinyilvánítani. A tag belépési nyilatkozatát az elnökség bírálja el. A tagsági viszony a tagnyilvántartásba vétellel jön létre.

 

Az egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes.

 

A tag jogai:

 

A tag jogosult a közgyûlésen tanácskozási, véleménynyilvánítási és szavazati joggal részt venni, felszólalni, napirendi javaslatot tenni, választhat és választható. Részt vehet az egyesület rendezvényein. A tag jogosult a társadalmi szervezet bármely sérelmesnek tartott határozata miatt bírósághoz fordulni.

 

Bármely tag az egyesület bármely szervének törvénysértõ határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság elõtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

 

Az egyesület tagjairól az elnök nyilvántartást vezet.

 

A tag kötelezettségei:

 

- az egyesület alapszabályának, a vezetõ szervek által hozott határozatok betartása;

- a meghatározott tagdíj megfizetése; és

- az egyesületi célok megvalósításának elõsegítése.

 

A tagsági jogviszony megszûnése:

 

A tagsági viszony megszûnik elhalálozással, kilépéssel, azonnali hatállyal kizárással.

 

A tagsági jogviszony kilépéssel való megszüntetését az elnökséghez kell írásban bejelenteni.

 

A tag kizárására az elnökség tesz javaslatot a közgyûlésnek, amennyiben a tag súlyosan megszegi az alapszabály és/vagy a közgyûlési határozatok – kiemelten a fegyelmi szabályzat – rendelkezéseit. Ilyen súlyos szabályszegés különösen a tagdíjfizetési kötelezettség fél évnél hosszabb ideig tartó elmulasztása, amennyiben a tag az elnök által tett elõzetes felhívás ellenére 30 napon belül nem fizeti be a tagdíjat. A tag kizárásáról a közgyûlés nyílt szavazással egyszerû szótöbbséggel dönt. Ezen döntés ellen a tag jogorvoslati lehetõséggel élhet olymódon, hogy a tudomására jutástól számított 30 napon belül, a bíróság elõtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

 

Az egyesület fegyelmi szabályzatának megalkotása az elnökség feladata, aki azt a késõbbiekben a tagság véleményének legszélesebbkörû felhasználásával szerkeszti meg, majd terjeszti elõ a közgyûlésnek. A fegyelmi szabályzat elfogadása a közgyûlés hatásköre.

 

Kizárás esetén a tagsági viszony a közgyûlés határozatának kihirdetésével egyidejûleg szûnik meg.

 

IV.

Az egyesület szervezete

 

Az egyesület legfõbb szerve a tagok összességébõl álló közgyûlés.

 

A közgyûlést évente egy alkalommal össze kell hívni. Össze kell hívni továbbá akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada a cél és ok megjelölésével kívánja. A közgyûlést az elnök hívja össze a közgyûlési idõpont elõtt l5 nappal, írásban, a napirendi pontok megjelölésével.

 

A határozatképtelenség miatt megismételt közgyûlésre valamennyi tagot meg kell hívni az általános szabályok szerint. Már az eredeti meghívóban utalni kell a megismételt közgyûlés lehetõségére és arra, hogy az a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz az eredeti napirendi pontok vonatkozásában. A megismételt közgyûlés idõpontja már az eredeti meghívóban megjelölhetõ. A megismételt közgyûlést az elnök hívja össze a sikertelen közgyûlést követõ 8 napon belül írásban.

 

A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

- az alapszabály megállapítása és módosítása,

- az évi költségvetés meghatározása,

- az elnökség évi beszámolójának elfogadása,

- az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása,

-  a fegyelmi szabályzat elfogadása, módosítása,

-  a tisztségviselõk megválasztása visszahívása, a tisztségviselõk visszahívása esetén meg kell jelölni a visszahívási okokat is,

-  a tagdíj megállapítása,

-  a közhasznúsági jelentés elfogadása,

-  a tagsági viszony kizárással való megszüntetése, és

- az éves pénzügyi terv, illetve az elõzõ éves pénzügyi terv teljesítésérõl szóló, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámoló megtárgyalása, e célból a közgyûlését évente legalább egyszer össze kell hívni.

 

A közgyûlés határozatai, jegyzõkönyvvezetés, nyilvánosság:

 

A közgyûlés határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A határozatait nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza. Kétharmados többség szükséges az alapszabály elfogadásához és módosításához, más társadalmi szervezettel való egyesüléséhez, feloszlásának kimondásához, az éves beszámoló jóváhagyásához és a tisztségviselõk megválasztásához.  

 

A közgyûlés ülései nyilvánosak.

 

A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni és azt a közgyûlés által választott jegyzõkönyvvezetõnek és két hitelesítõnek alá kell írnia.

 

Az egyesület elnöke köteles gondoskodni olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl a közgyûlés döntésének tartalma, idõpontja és hatálya és a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

 

A jegyzõkönyveket megszerkesztésük után 30 napig az elnök köteles közzéteszi az egyesület honlapján, amelynek címe: www.3x2s.hu. Az õket érintõ kérdésekben az érintetteket írásban külön is értesíteni kell.

 

Az egyesület mûködésének, szolgáltatásai igénybevételi módjának, beszámolók közlésének nyilvánosságra hozataláról az elnök köteles gondoskodni, olymódon hogy azokat közzéteszi az egyesület honlapján, amelynek címe: www.3x2s.hu.

 

Az egyesület mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, így különösen közgyûlési jegyzõkönyvekbe és a közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet és abból saját költségére másolatot készíthet.

 

V.

Elnökség

 

Az elnökség az egyesület ügyintézõ szerve, dönt és intézkedik minden olyan ügyben melyet jogszabály vagy az alapszabály nem utal kizárólag a közgyûlés határkörébe.

 

Az elnökség tagjait a közgyûlés választja 3 évre. Az elnökség 3 tagú, egy elnökbõl és két elnökségi tagból áll, akik közül egyikük elnökhelyettes.

 

Az elnökség tagjai tevékenységüket díjazás nélkül végzik, de igazolt költségeik megtérítését igényelhetik.

 

Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább háromhavonta tartja. Az ülésekrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, melyet az ülés elnöke és két jelenlévõ tag ír alá. Az elnökség ülései és az arról készült jegyzõkönyv nyilvánosak.

 

Az elnökség üléseit az elnök hívja össze és vezeti le. Az elnökség üléseit az elnök írásbeli meghívóval, a hely, az idõpont és a napirend megjelölésével legalább nyolc nappal korábban hívja össze.

 

Az elnökség akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Az elnökség határozatait egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg.

 

Az egyesület elnöke köteles gondoskodni olyan nyilvántartás vezetésérõl, amelybõl az elnökség döntésének tartalma, idõpontja és hatálya és a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

 

Az elnökség hatáskörébe tartoznak az alábbi feladatok:

 

-         gondoskodik az egyesület éves beszámolójának, jelentésének elkészítésérõl, továbbá az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a közgyûlés elé terjeszti elfogadás céljából;

-         az egyesület szervezeti és mûködési szabályzatának elkészítése;

-         az egyesület fegyelmi szabályzatának elkészítése;

-         a közgyûlés és az elnökség határozatiról olyan nyilvántartást vezet, melybõl a közgyûlés és az elnökség döntéseinek tartalma, idõpontja és hatálya és a döntést támogatók és ellenzõk számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható;

-   a közgyûlés és az elnökség határozatairól, az üléstõl számított l5 napon belül, a határozat

teljes szövegének postai úton megküldésével mindazokat értesíti, akikre vonatkozóan a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy akiket egyébként érint. A fenti határozatokat az egyesület székhelyén lévõ hirdetõtáblára történõ kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra. Az egyesület határozataiba, közhasznúsági jelentésébe, éves beszámolójába, és az egyéb a    szervezet mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet és saját költségén másolatot készíthet az elnökség bármely tagjával történt idõpont egyeztetést követõen. A közhasznú szervezet mûködésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, és a beszámolók közlésének nyilvánossága úgy valósul meg, hogy ezek a székhelyen lévõ hirdetõtáblán kerülnek kifüggesztése, melyrõl az elnökség gondoskodik; és

-         elbírálja a tagfelvételi kérelmeket.

 

Az egyesület elnöke:

 

-         vezeti és szervezi az elnökség munkáját, önálló aláírási joggal képviseli az egyesületet;

-         intézkedik és dönt az elnökség vagy a közgyûlés által a hatáskörébe utalt ügyekben;

-         felügyeli az egyesület gazdálkodást;

-         munkáltatói jogkört gyakorol az egyesület alkalmazottai felett, a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett;

-         bármely elnökségi taggal együttesen utalványozási jogot gyakorol;

-     ellenõrzi és számon kéri a közgyûlési és elnökségi határozatok teljesítését, azok idõarányos végrehajtását;

-         az egyesület elnökségi tagjával vagy az elnökhelyettessel együttesen jogosult a bankszámla felett rendelkezni;

-         nyilvántartást vezet a tagokról; és

-         dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik más szerv, vagy tisztségviselõ hatáskörébe. 

 

VI.

Összeférhetetlenségi szabályok

 

A közgyûlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b) pont, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

 

-         kötelezettség vagy felelõsség alól mentsül; vagy

-         bármely más elõnyben részesül, és/vagy a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás és az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott az alapszabálynak megfelelõ cél szerinti juttatás.

 

A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig – vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 

A vezetõ tisztségviselõ és az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

Nem lehet a felügyelõ bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

- az elnökség tagja;

- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatást, és

- a fenti pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

A sportegyesület elnökségének nem lehet tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag, és/vagy sportvállalkozásnál vezetõ tisztségviselõ volt az annak megszûnését megelõzõ három évben, ha ezen sportszervezetet felszámolták.

A sportegyesület

sporttal össze nem függõ tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggõ kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékû jogainak hasznosítását is) csak kiegészítõ tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve mûködtetése (e rendelkezés alkalmazásában) a sportegyesület alaptevékenységének minõsül.

 

VII.

 Az egyesület gazdálkodása

 

Az egyesület éves költségvetés alapján az egyesületekre vonatkozó gazdálkodási, számviteli és pénzügyi elõírások szerint gazdálkodik.

 

Az egyesület a cél szerinti tevékenységébõl, és a vállalkozási tevékenységébõl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

Az egyesület bevételei:

 

-         a tagdíj

-         az államháztartás alrendszereitõl vagy adományozótól közhasznú céljaira vagy mûködési költségei fedezésére kapott támogatás és adomány;

-         a vállalkozási tevékenységbõl származó bevétel;

-    a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

-         az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel.

 

VIII.

 A Felügyelõ Bizottság

 

Az elnökség gazdasági munkáját, mûködése törvényességét 3 tagú felügyelõ bizottság kíséri figyelemmel, akiket a közgyûlés választ. A felügyelõ bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól.

A felügyelõ bizottság mûködésére az elnökség mûködési szabályait kell alkalmazni.

A felügyelõ bizottság évente legalább 4 alkalommal ülésezik. A felügyelõ bizottság üléseit az elnök hívja össze. A felügyelõ bizottság ülése határozatképes, ha azon valamennyi tag jelen van. A felügyelõ bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel hozza.

A felügyelõ bizottság az elnökségtõl jelentést, az egyesület munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinthet.

A felügyelõ bizottság tagjai törvényességi észrevételezési joggal részt vesznek az elnökség ülésein. A felügyelõ bizottság az egyesület elnökségének mûködési-, szakmai-, gazdasági beszámolóit elõzetesen véleményezi, s errõl tájékoztatja a közgyûlést.

A felügyelõ bizottság észrevételeirõl írásban tájékoztatja a közgyûlést. A felügyelõ bizottság elnöke indokolt estben maga is összehívhatja a közgyûlést. Amennyiben a felügyelõ bizottság súlyos törvény vagy alapszabálysértést tapasztal és azt felhívásra az elnökség vagy a közgyûlés nem orvosolja, úgy a felügyelõ bizottság elnöke az ügyészséghez fordulhat.

A felügyelõ bizottság a munkájába szükség esetén külsõ szakértõket is bevonhat.

 

A felügyelõ bizottság ellenõrzi az egyesület mûködését és gazdálkodását. Ennek során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

 

A felügyelõ bizottság tagjai az egyesület elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik.

 

A felügyelõ bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetõ szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az egyesület mûködése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel.

 

Az intézkedésre jogosult vezetõ szervet a felügyelõ szerv indítványára - annak megtételétõl számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a vezetõ szerv összehívására a felügyelõ bizottság is jogosult.

 

Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelõ bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

IX.

Az egyesület megszûnése

 

Az egyesület megszûnik:

 

- ha feloszlását, vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését a közgyûlés kimondja; és

- ha a bíróság feloszlatja, vagy megszûnését megállapítja.

 

A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell alkalmazni.

 

A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezõk kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekû sportcélra kell fordítani.

 

X.

Záró rendelkezések

 

Azokban kérdésekben, amelyekrõl a jelen alapszabály nem rendelkezik, a polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló l989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekrõl szóló l997. évi CLVI. törvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Az egyesület létrejöttéhez és közhasznú szervezetté válásához a Fõvárosi Bíróság nyilvántartásba vétele szükséges.

 

Záradék

 

Ezt az alapszabályt az egyesület 2005. május 4. napján tartott közgyûlése fogadta el .

 

Budapest, 2005. május 4..

Hitvallás

A sportolók, versenyzők számos sportágban tették le névjegyüket a hazai és a nemzetközi versenyeken. Nemcsak eredményeikkel, hanem hozzáállásukkal is példát mutatva.

Mindkét nem és minden korosztály aktívan részt vesz az X2S TEAM munkájában, akár hétvégi sportolók, akár világbajnokok.

Alapító és edző
Az X2S TEAM közös élményindexe messze magasabb, mint a
Elnök (2014-), versenyző
Kalandot, küzdelmet, kihívást keresőként annyira
Maraton, terepfutás
Sokfélék vagyunk, mégis egy csapatot alkotunk. [quote
Terepfutás, tereptriatlon
Szeretjük és tiszteljük a sportjainkat, akárcsak
Versenyző
A csapatban a magyar hegységek állandó

Blogok, hírek

  • 02 május 2019
  • Comment(s): 0

Nehéz napon vagyok túl, de nagyon szuper volt. A terepduatlon és tereptriatlon Szlovákiában népszerű és erős sportág, kemény a ...

Gyere velünk!

Többféle edzésen és versenyen lehetsz büszke a csapat tagságodra!

Tagság

Legyél csapattag, éld át velünk az élményeket!

Rólunk

Hírlevelek

Partnereink